Így telik, egy 24 órás
szolgálatunk
Ezen az oldalon szeretnénk bemutatni, pár mondatban illetve képekkel illusztrálva, hogyan telik nálunk egy 2 x 12 órás szolgálat.
Sajnos mi nem dolgozhatunk 24 órában, ezért egy nappali illetve egy éjszakai 12 órás szolgálatból tevődik össze egy napunk. Általában reggel 06:30-ra érkezünk, átöltözés után mi is a reggelt egy kávéval próbáljuk indítani.
Ezt követően 06:50-kor megszólal a váltás csengője.
Az ápolók a mentőautó mentési eszközeit, felszereléseit ellenőrzik, adják át egymásnak. A gépkocsivezetők pedig az autó műszaki részét nézik át ( motorolaj, világítás, megkülönböztető jelzések ellenőrzése, kipróbálása stb... )
Ezek után általában a nappali tartózkodóban vagyunk, ki újságot, ki pedig tv-t nézve várja a bizonyos csengő megszólalást, amire vonulunk. Van olyan nap amikor nem is kell olyan sokat várni. 1 csengőre vonul a mentőautó, aminek a személyzete gépkocsivezető és ápoló, 2 csengőre a KIM személyzet vonul ami gépkocsivezetőből és szakápolóból tevődik össze. 3 csengő pedig a (nagy autó) rohamkocsi megy, aminek a személyzete szakorvos, vagy orvos illetve mentőtiszt, gépkocsivezető és szakápoló.
Mivel korán kelünk, hamar eljövünk otthonról általában itt a mentőknél szoktunk reggelizni, mondhatni családias hangulatban.
Délelőtt folyamán - amelyik csapat éppen nem vonul - a próba babán gyakoroljuk a betegellátást, mentés során alkalmazandó fogásokat, technikákat, illetve olyan szituációkat elemezünk, modellezünk melyek megtörténtek velünk éles helyzetekben.
A számítógépen pedig a tavaszi oktatás-vizsga anyagát olvasgatjuk, nézegetjük.
Az udvarunk, illetve a mentőállomásunk környékének takarítását is mi végezzük, ki seprűvel ki pedig lapáttal igyekszik rendbe tenni a portánkat.
Persze a csengő megállás nélkül csak szól, ilyenkor a soron következő mentőegység vonul.
Peremekről is be-be futnak a kollégák.
Ebédelni mindenki más időpontban szokott, ki korán, ki pedig később, ez függ attól is, hogy ki milyen időpontban ér be az állomásra. Van olyan nap, amikor már másodszor netalántán harmadszor melegítjük meg az ebédünket, mert lecsengetnek. Ha neki állunk ebédelni, akkor otthagyva indulunk a csengő szóra. Ugyanis nálunk nincs olyan, hogy ebédidő és nyugodtan ebédelünk.
Ha nagy baleset történik, akkor több autóval megyünk a helyszínre. Persze ezt a mentésirányítás dönti el, hogy mikor és milyen autó vonuljon ki.
Délutánonként újra gyakorlunk, illetve néha ejtőzünk, tv-t nézünk egy kicsit.
Persze a csengő csak szól-szól és szól.
Estefelé közeledve már előkerül a csocsó asztal is, ilyenkor pörgetünk egy kicsit. Ha az időjárás engedi akkor a ping-pong labdákat is püföljük, ahol általában népes szurkoló sereg biztatja a játékosokat.
18 óra körül már várjuk a váltásunkat, lassan kitakarítjuk a mentőt, illetve a nap folyamán felhasznált anyagokat pótoljuk.
A gépkocsivezetők pedig lemossák a szélvédőt, lámpákat.
Végre jönnek az éjszakás kollégák.
18.50-kor megszólal a váltás csengője,
és átadjuk az autót az újonnan érkező kollégáknak. Pár szóban elmondjuk, hogy milyen volt a napunk.
Ezzel zártuk a nappali szolgálatot, és megyünk haza.
Az éjszakai szolgálat valamelyest csendesebb mint a nappali, ilyenkor általában nincs nagy roham, persze nem mindegyik éjszaka egyforma . . .
Így esténként általában tv-t nézünk, vagy számítógépezünk. Van olyan lehetőség, hogy aki akar az éjszakára ledőlhet egyet pihenni, de így is éberen kell figyelnünk-hallgatóznunk a csengőre.
Ha a csengő szól, éjjel-nappal 1 percen belül el kell hagynunk az állomás területét, és sietünk a bajbajutottakért.
Reggel a váltás előtt, a gépkocsivezetők lemossák az autót, az ápolók pedig belülről takarítják ki, illetve az éjszaka folyamán felhasznált anyagokat pótolják. Ezek után pedig várjuk a váltás megérkezését.
Így véget ér egy nap, 2x12 órás szolgálata.
Az oldal összeállításában BALOGH SZILÁRD kolléga segített
